Hollywood mutat egy tokamakot  | 

Hat évvel ezelőtt mutatták be Jennifer Lawrence és Chris Pratt főszereplésével az Utazók című filmet, ami egy különös romantikus történet modern high-tech köntösbe zárva – és amely a cselekményt meghatározó nagyon erős romantikus szál miatt talán kissé kilóg a Parallaxisban megszokott filmek sorából. Tartsatok velünk az Avalonra és ébredjetek velünk a mélyálomból az év utolsó tudományos és fantasztikus ...

Majomdominancia és mentés másként Avi Loebbel  | 

Aktuális filmünk főhőse egy balsikerű űrrepülés következtében kétezer évvel a felszállás után egy a Földhöz hasonló bolygón landol. Itt az emberszabású majmok a domináns faj, az ember pedig vadállat. De mit tehetünk azért, hogy az emberiség tudása túléljen egy ilyen globális katasztrófát? Erre is keressük a választ az Avi Loebbel, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének professzorával, ...

Atomhulladékkal a Mars, villamossal a Föld körül  | 

Ezúttal egy lebilincselő kalandot vizsgálunk tudományos szempontból egy a Marson ragadt űrhajósról és a túlélési ösztöneiről. Ez a Mentőexpedíció, azaz Ridley Scott filmje Matt Damon főszereplésével Andy Weir: A marsi című műve alapján. Ebben egy Mark Watney nevű űrhajóst tévedésből halottnak hisznek, ami miatt magára marad a Marson. A férfi mindent megtesz az életben maradásért; élelmiszert ...

Kvantum-összefonódás és a székrekedéses skorpió  | 

Az ősz idén is, mint minden évben Nobel-és IgNobel-szezon a tudomány világában. Az Oscar- és Arany Málna-díjak tudományos megfelelőinek odaitélése ekkortájt a figyelem középpontjába helyez olyan témákat, melyekkel amúgy hétköznapjainkban csak kevéssé foglalkozunk. Ezúttal a svéd akadémia arra adott nekünk remek lehetőséget, hogy elmerengjünk az Einstein által "kísérteties távolbahatásként" ...

Ember a Holdon  | 

Ha minden a tervek szerint halad, még idén, vagyis fél évszázaddal az Apollo-program utolsó holdexpedíciója után ismét ember szállítására alkalmas űrhajó indul égi kísérőnkhöz – igaz egyelőre utasok nélkül. De mi keresnivalója van a 21. század emberének a Holdon? Valósággá válhat-e a sci-fi filmekben és regényekben vázolt jövőkép holdi bázisokkal, városokkal, nyersanyagkitermeléssel? És mi az egésznek az értelme? Ezt ...

Kék a szeme, de arca nem derű  | 

Tudományos és fantasztikus utazásunk dátuma ezúttal 2139, helyszíne pedig egy disztópikus jövőbeli metropolisz. Főhősünk az egy személyben rendőri, bírói és ítéletvégrehajtói jogkörrel rendelkező Dredd bíró.

Városrombolós űrmarhaság a Godzilla írójától  | 

Az emberi civilizációt folyamatos veszélybe sodorja a globális felmelegedés: a jégsapkák olvadnak, a tengerek szintje emelkedik és városokat önt el a víz, ugyanakkor a hőhullámokban több millió ember hal meg. Nemzetközi összefogással egy űrállomást és egy nagyjából ezer műholdból álló hálózatot hoznak létre, hogy kordában tudják tartani az időjárást. A Parallaxis aktuális adásában ...

Megremeg a föld  | 

Mielőtt 1998-ban két különböző filmben is aszteroidák becsapódása fenyegette volna az emberiséget, 1997-ben is két mozi készült azonos, jelen esetben vulkános témában. A katasztrófát merőben más megközelítéssel feldolgozó mozik a kor legnagyobb sztárjait vonultatták fel: míg a Pierce Brosnan és Linda Hamilton főszereplésével készült film a tudományos megalapozottságot helyezte előtérbe, addig Tommy Lee Jones és a szeptemberben ...

Az elefántszúnyog mesebeli története  | 

A Jurassic World: Krétakori tábor című animációs sorozatot nem rég fenyomták a médiahatóságnál, mivel az ötödik évad egyik epizódjában a lány főszereplő szerelmet vall egy másik lánynak, a vallomás pedig csókkal zárul. Nos, a Jurassic Park/World filmsorozat története szerint a John Hammondnak dolgozó tudósok eleinte kizárólag nőstény dinókat hoztak létre. Tehát ha a dinók megszeretgetik egymást, az ...

Monolitokkal a kőkorszaktól az űrkorszakig  | 

Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke 1968-ban olyat alkotott, hogy máig megemlegetjük. A 2001: Űrodüsszeia egy valódi "emberiség-költemény" a mozivásznon, amely azóta is meghatározza, hogy milyennek illik elképzelnünk és éreznünk azt az űrkorszakot, amelyben azóta már igencsak benne élünk. De mitől működik a film? Erre kerestünk válaszokat a Parallaxis Podcast évadnyitó adásában!

A Big Bangtől a Gnab Gibig  | 

A Parallaxis különleges kétórás évadzárójának központi témája a születés és a halál, a kezdet és a vég, vendégünk pedig az egyik legnépszerűbb hazai ismeretterjesztők egyike, az Atomoktól a csillagokig előadássorozat egyik szervezője, Dávid Gyula fizikus, valamint Brian Schmidt amerikai-ausztrál csillagász. A táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásai elismeréseként 2011-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett ...

Bronteroc okozza majd halálod  | 

A Netflix tavalyi szatirikus katasztrófa sci-fijét néztük és vitattuk meg történeti és tudományos szempontból egyaránt. Optimista és passzimista gondolatok az emberi hülyeség mentén laposföld hívőkkel és Balaton tagadókkal a képernyőn és a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában!

Tesserakt a csillagok közt | Parallaxis #67  | 

Aktuális filmünkben egy felderítő csapat egy féreglyukon keresztül kényszerül utazni az űrben, hogy megpróbálja biztosítani az emberiség túlélését. Ezen, a Gargantuának keresztelt gravitációs kúton keresztül pendítik meg szereplőink az idő- és térdimenziók húrjait Christopher Nolan Interstellar – Csillagok között című mozijában.

Harmadik típusú számítógépvírust a bestiáknak!  | 

Az "így pusztítja el a Földet Roland Emmerich" sorozatunk következő darabja, s egyben a kifogyhatatlan hollywoodi tudományoskodó szellemi maszturbációk sora A függetlenség napja című 1996-os mozi tudományos vizsgálatával folytatódik. A Will Smith, Bill Pullman és Jeff Goldblum főszereplésével készült alkotás volt az, ami Emmerich-et az efféle katasztrófa filmek készítésének felemás világába ...

Jézus vajon ma szelfizne?  | 

Húsvétkor mi is lehetne a témánk, mint a vallás és a tudomány viszonya, de hogy végül sikerül-e megérintenünk isten arcát, vagy legalább szelfizni Jézussal, az kiderül a Parallaxis legújabb adásából!

A Golf-áramlat bekrepált, a tudománynak egy szót se!  | 

Mai filmünkben szereplő időjárási jelenségek nagy része a fizikai lehetetlenség határát súrolja, és tudományosan annyi köze van a klimatológiához, mint Frankensteinnek a szívtranszplantációhoz. Ezúttal ismét egy Roland Emmerich által dirigált filmet, a Holnaputánt vizsgáljuk meg tudományos szemszögből. Könyvégetés, a háttérben meghúzódó Soros-szál és az amerikai közoktatás ...

A felskálázott leguán és a terhességi teszt  | 

Godzilla először Honda Isiró rendező 1954-es filmjében szerepelt, azóta azonban a Szörnyek királya igazi világhírnévre szert tett. Az óriásszörnyről hazájában több mint harminc film készült, mígnem 1998-ban Roland Emmerich vitte vászonra Godzilla történetének első amerikai feldolgozását. A Manhattanben randarílozó felskálázott terhes leguán kalandjai több tudományos kérdést is felvetnek, de hogy ...

Hologramok a Star Trekben és azon túl  | 

Idén volt 75 éve, hogy Gábor Dénes 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el, mai műsorunkban pedig az ő munkásságáól beszélgetünk, a háromdimenziós matricákon és dísztárgyakon át a Star Trek Voyager holodokiján keresztül pedig eljutunk a világmindenség peremére, és feltesszük a kérdést: vajon hologram-e az univerzumunk?

Nem sajtból van a Hold – megnéztük a Moonfallt  | 

Hold volt, Hold nem volt, megnéztük Roland Emmerich legújabb, Moonfall című alkotását és kiderült: nem sajtból van a Hold, viszont tele van lyukakkal. Ezúttal elmaradt az égszakadás, holdindulás, ugyanis a Gravitációban már láttuk a film elejét, minden mást pedig A függetlenség napja második részében.

"Teremjen a Mars zöldellő növényeket!" – Magyarok terraformálnák a vörös bolygót?  | 

Dr. Mátyás Bence talajmikrobiológus meghallotta a kor szavát, mert nagyot álmodni és alapított egy céget, amely a vörös bolygó terraformálásához szükséges technológiák kiérlelését tűzte zászlajára, hogy kéznél legyenek, amikor eljön az idő. Az RTL Klub Cápák között című műsora jóvoltából országos ismertségre szert tett kutató-üzletembert ostromoltuk ...

A legjobb sci-fi filmek és sorozatok ever  | 

Rendhagyó és szubjektív listát állítottak össze műsorvezetőink a mindörökké legjobb sci-fi filmek és sorozatok tekintetében a Parallaxis legújabb epizódjában! Klaudia és Miklós kedvenc alkotásai kerülnek sorra a kissé szpolieres kibeszélőnkben, amelyben olyan alkotások kaptak helyet, mint egyebek mellett a Stalker, a Gattaca, vagy éppen az AI – Mesterséges értelem.

Edison vs. Tesla  | 

Tudtad, hogy Nikola Tesla rettegett a baracktól, és ha meglátott egyet, olyan hisztériás roham tört tá, hogy még a láza is felszökött? Vagy azt, hogy sosem fogott kezet, írtózott az emberi hajtól, és minden este százszor behajlította a lábujjait, mert úgy gondolta, hogy ezzel fokozható az agyműködés? Nikola Tesla életéről, munkásságáról, illetve Thomas Edisonnal való viszonyáról beszélgettünk a szerb feltaláló halálának ...

Fehér karácsony: Andersen és a kis jégkorszak  | 

Az év utolsó műsorának alap felvetése az, hogy a fehér, hóval borított karácsonyok képét számunkra nagyban meghatározza, hogy azok a gyermekmesék, amelyeket például Andersen is írt, általában a klasszikus, hóval borított tájak, erdők, városok jellemzik, és ennek egyik oka az (is), hogy ezek az irodalmi művek a kis jégkorszakban íródtak. Hol van már a tavalyi hó? Kiderül a Parallaxisból!

A legnépszerűbb áltudomány: asztrológia  | 

Az asztrológia, akár tetszik akár nem, szó szerint csillagtudományt jelet, és ezt a görög elnevezést immár évszázadok óta elbitorolja egy magát néha tudománynak, olykor pedig inkább vallásnak láttatni akaró obskurus kulturális képződmény.

Eljutni oda, ahol még Shatner sem járt  | 

Aktuális adásunkat a kilencvenéves William Shatner október 13-i űrugrása inspirálta, mely több szempontból is jelképértékű, továbbá szót ejtettünk arról, hogy milyen lehetőséget nyit az Emberiség előtt a kisbolygók nyersanyagainak kitermelése, megállapítottuk, hogy az Apollo-program és a csodálatos hatvanas évek inkább egyfajta elő-űrkorszak lehetett, mely oly mértékben megelőzte a korát, mint amikor Leif ...

Orr-gazmus és űrvadászat  | 

Műsorunk első felében a konkrét teljesítményért, eredményért adható Nobel-díjról és az idei díjazottakról beszélgetünk, de nem kevésbé lebecsülendő az a teljesítmény az sem, amit az úgynevezett igNobel-díjasok tudhatnak maguk mögött. Más kérdés az eredményesség, hiszen bár a kutatások komolyak, hasznosságuk erősen megkérdőjelezhető, ám a lényeg, hogy az eredmények egyszerre késztessenek nevetésre és ...

Bebikázni a Föld magját  | 

A világ egyik legtudománytalanabb tudományos-fantasztikus katasztrófafilmjének története egy fikciós küldetést követ nyomon a Föld középpontjába, ahol egy csapat megpróbálja nukleáris robbantások útján újraindítani a Föld magjának forgását, elkerülve ezzel az emberi civilizáció végét. A mag (The Core, 2003) a Parallaxisban!

Vörös riadó! A klímakatasztrófa-vonaton nincsen fék?  | 

A klímarendszer rettentő bonyolult, az előre jelző modellek sosem tökéletesek és sok fontos részkérdésben még zajlik a tudományos vita, főleg az éghajlatváltozás lokális hatásainak tekintetében. Legújabb adásunkban az ENSZ által fenntartott kormányközi éghajlatváltozás-ügyi bizottság legfrissebb átfogó helyzetértékelését vizsgáltuk.

Évadnyitó, egy Apollo-űrhajós vendégeskedésével  | 

Évadnyitó részünkben vendégünk volt Russell Schweickart, az Apollo-ö űrhajósa, a világ első holdkompilótája!

Pirx kalandjai: magyar sci-fi filmek bája és borzalma  | 

Számtalan jelzővel illethetjük ezeket az alkotásokat: kultikus, profi, művészi, gagyi, a korszak tévéjáték terméke. A Planetocast hetedik, záró adásában alaposan kibeszéljük a magyar sci-fi filmek és sorozatok báját és borzalmát.

Állati asztronauták  | 

Bár nem önkéntes alapon, de szinte egy állatkertnyi sereg ugrotta meg a Kármán-vonalat, mielőtt Gagarin megcsodálhatta volna az első anti-gravitációs vízcseppet az űrkapszulájában.

Bolygónyi városok: lehetséges jövő vagy utópia?  | 

A Planetocast csapata jelen epizódban egy igencsak különleges területre tévedt: Erzsó, Nándi és Gergő a science-fictionök azon bolygóira merészkedtek, melyek egészét egyetlen óriási, egybefüggő város alkotja. A fantasztikus irodalomban számos ilyen bolygóváros létezik, a csapat ezeket járta be, a teljesség igénye nélkül, továbbá megpróbálták megválaszolni azt a kérdést: létrejöhet-e valaha ...

Szovjet-orosz űrkutatás a filmvásznon  | 

Здравствуйте дорогие друзья в мире российского кино, azaz üdvözlet kedves barátaink az orosz filmek mozijában! A villanyt kapcsoljuk le, vegyük elő a savanyú uborkát és a vodkát, mellé egy kis ruszlit, és kezdjünk! Это будет интересное приключение, azaz ez egy érdekes kaland lesz!

Szuperhold vs. sima Hold  | 

“Ha ma este az égre nézünk, csodás jelenségnek leszünk szemtanúi: a Hold távcső nélkül is akkorának fog látszani, mint a telehold szabad szemmel!” Szabó M. Gyula fenti, mára szállóigévé vált mondatát gyakran felemlegetjük, ha a szuperholdról van szó.

Kísérletek az ISS-en, avagy mi történik a saláta-palánták szomszédságában?  | 

Őszinte a mosolyuk az űrhajósoknak, amikor zöld leveleket rágcsálnak a Nemzetközi Űrállomáson?

Világvége VI: Globális hisztéria  | 

"Kétezer éve nagyon sok világvége megjövendölt dátuma rémítgette az emberiséget, de úgy látszik, nem tanultunk belőle. Az elgondolkodtató az, amikor egy-egy ilyen pánik elmúlik, az emberekben nem a tudományos szemlélet rögződik meg, hanem a félelem tovább él és csak új dátumra vár."

Ötvenedik adásához érkezett a Parallaxis  | 

A podcast adások tekintetében ötvenedik Parallaxisban tehát az eredeti rádióműsor alapítója Sasi, valamint régi harcostársa, Kid mellett a műsor korai időszakában rendszeres vendégként felbukkanó Rezsabek Nándi társaságában idézzük meg a múltat bő negyven percnyi bő öntömjénezés közepette.

Többdimenziós világok  | 

Ha létezik még néhány dimenzió, csodálatos matematikai konstrukciók hozhatók létre, melyekből talán gyönyörűen ki is jön a nagy egyesített elmélet. Csak hát merre vannak az extra dimenziók?

Szabad-e az akarat? "Különvélemény" (2002) kibeszélő  | 

Felelősségre vonható-e valaki egy meg nem történt, sőt el sem tervezett bűncselekmény elkövetéséért? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik, s a válasz nyilvánvalóan: nem. Igen ám, de mi van, ha egy csodálatos jövőbe látó készülékkel információt kapunk arról, hogy valaki, akár hirtelen felindulásból vagy gondatlanságból, de el fog követni valami rettenetes dolgot.

És mégis lapos a Föld?  | 

Paradox módon éppen a tudomány és technika vívmányai adnak olyan megafont a kibertérben egymásra találó "falu bolondjai" kezébe, mellyel korábban elképzelhetetlen méretű közönségnek harsoghatják elmeroggyant hiedelmeiket. Mit kezdjünk ezzel az aggasztó társadalmi jelenséggel, melynek egy megmosolyogtató de jelzésértékű megnyilvánulása a laposföldhit terjedése?

’Oumuamua: Idegenek a Naprendszerben(?)  | 

A Parallaxisban számtalanszor tárgyaltuk már az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, vagy hogy egy filmben vagy sorozatban hogyan igazolódott be a létezésük. Most olyan szemszögből vizsgáljuk a földönkívüli, űrtechnológiát birtokló civilizációk létezését, mint eddig még nem. A csillagközi térből érkezett ’Oumuamua felfedzése naprendszerünkben ugyanis felkeltette a közvélemény, és a Harvard Egyetem ...

Sárkányok és klíma Westeros-on és azon is túl //

A Trónok harca sárkányai nem szűkölködtek ellátni minket tudományos kérdésekkel, de azon is morfondíroztunk, mi okozhatja Westeros kiszámíthatatlan évszakváltozásait? Okozhatja a Földinél komplexebb Milanković-ciklus, vagy csak egy, Westeros távoli vidékén pöfékelő vulkánról van szó? Lehetséges, hogy Westeroson az történik, ami a Földön a nyár nélküli 1816-os évként ismerünk? Egyáltalán ...

Tom és Jerry: macska-egér játék a fizikával //

1940-et írunk, már épp belesodródott Európa a második világháborúba a vén kontinensen, de az Újvilág még békésen szürcsölte a Coca-Cola-t a Niagara vízesésnél. Az első színes polaroid képünkön láthatnánk egy dagi kisegeret meg az őt üldöző kandúrt. Mozivásznon nézhetnénk az ősi macska-egér konfliktust. A legújabb Parallaxis Podcastban Miki, Nándi és jómagam, Erzsó emlékeinket felidézve ...

A csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője: Kulin György //

A Parallaxis Podcast aktuális adásában Kulin Görgy életének fontosabb állomásait, családi hátterét, tudományos pályáját, sci-fi írói produktumait, az áltudományok elleni kérlelhetetlen, ugyanakkor mindig barátságos megközelítésű küzdelmeit, de még vegetáriánus étkezési szokásait is, sőt kiderül, a három beszélgetőtárs egyöntetűen az Uránia Csillagvizsgálóban szerezte egykor ...

A Challenger-katasztrófa: 73 másodperccel később //

Egy sikeres technológiához a valóság elsőbbséget kell hogy élvezzen a propagandával szemben, mert a természetet nem lehet átverni. Hogy ezen kívül milyen tanulságok vonhatók le a Challenger-katasztrófából, amelyek manapság is megszívlelendők, kiderül legújabb podcastünkből.

Embert az űrbe mihamarább: a Mercury-program //

A National Geographic 2020-as Az igazak (The right stuff) című sorozata érzékletesen végigviszi az űrhajósok kiválasztásától az első Mercury-űrrepülésig tartó több, mint két éves időszakot, lazán követve Tom Wolfe azonos című 1979-es regényét. Ez a közelmúltban bemutatott nyolcrészes filmalkotás és az emberiség első űrrepüléseinek közelgő hatvanadik évfordulója remek alkalmat adott arra, hogy ...

A "Vissza a jövőbe" fizikája //

Mi az a nem is annyira kevés dolog, ami már valóra vált Robert Zemeckis ikonikus filmtrilógiájából? Mennyire megbízható a posta? Miért működik a Vissza a jövőbe annyira jól? Ezekkel a négydimenziós gondolatokkal búcsúztatjuk Marty McFly jövőbe érkezésének ötödik évét és köszöntjük a hatodikat.

A "Reszkessetek, betörők!" fizikája //

Tétel: ha karácsony, akkor Reszkesstek, betörők! Bizonyítás: Szükségtelen, az állítás triviális. Kevines, tudományos, fantasztikus, de mégis inkább békés, boldog ünnepeket kívánunk minden olvasónknak és hallgatónknak!

Csapból folyó tudomány //

Fogyasszunk jobbnál jobb, szórakoztató tudományos online tartalmakat, de sose felejtsük el, hogy szinte kivétel nélkül át akarnak verni! Posztmodern tudománynépszerűsítés a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában Nándorral, aki környezetkutató, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem!

A lepke álmodik engemet – szimulált világban élünk? //

Álom, vagy egy bugos szimuláció, esetleg egy párhuzamos univerzumból átszüremlő adatfoszlányok okozzák ezeket a furcsaságokat? Nyilván mi sem tudjuk, de jó rendesen kibeszéltük, körüljártuk ezt a témakört is legújabb epizódunkban.

Keringő a golyózáporban – becsapódások a Földön //

Bolygónkat napról-napra bombázzák kisebb-nagyobb meteorok. Már a Földtörténet korai szakaszában nemcsak sortűzként bombázták planétánkat, de rögtön egy kisbolygó, a Theia ötközött a Földnek, ami végül holdunk kialakulását eredményezte, mely lelassította bolygónk forgását és stabilizálta a Föld tengelyének dölöngélését, hogy aztán az üstökösök megtölthessék az óceánokat. Ez pedig ...

Az apokalipszisen és az eseményhorizonton túl   //

Az új Parallaxis Podcastben is feketelyukaztunk egy jót, de utána valóban ráfordultunk a "világvége utáni világ" ügyére. Szóbakerült a csernobili lezárt zónától a klímaváltozáson és zombiapokalipszisen át Ray Bradbury-ig és Tarkovszkijig minden, ami posztapokaliptikus, még ha nem is tudtunk teljesen megegyezni abban, hogy ez a szó mit is jelenthetne a gyakorlatban. Egy biztos: érdekeset beszélgettünk!.

Robot Putyin és Pinokkió pozitron agya   //

Legújabb podcastünkben természetesen megbeszéltük kedvenc, elgondolkodtató, vagy éppen vicces androidos film- és olvasmányélményeinket, s az adás csúcspontjaként Brandon Hackettet, a kortárs magyar sci-fi irodalom egyik legkiemelkedőbb szerzőjét is kapcsoltuk, akinek Eldobható testek című frissen megjelent regénye tökéletesen beleilleszkedik a fentebb említett világnézettágító-előkészítő jellegű művek ...

RetTENETes időparadoxonok //

A legújabb Parallaxis Podcastben az időutazás logikai buktatóiról, no meg különböző sci-fikben való megjelenítéséről társalgunk, és kapcsoljuk Rezsabek Nándort, akivel röviden a 2021-es svédországi Meteoritkráter Expedícióról beszélgetünk.

Fröccsenő, zöld agyak! //

Évadnyitó adásunkban olyan általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdések megválaszolását bátorkodjuk megkísérelni, mint hogy létezik-e a Balaton, hogyan nézne ki a valóságban egy anyag-antianyag robbanás, vagy éppen, hogy miképpen határozható meg, hogy mi és mi nem sci-fi.

Évadzáró agymenés az életről, a világmindenségről meg mindenről //

Reflektálgattunk az elmúlt évad során előkerült komolyabb vagy meglepőbb témáinkra Csernobiltól a járványterjedésen át az önvezető autókig. Konklúziónk pedig az lett (senki ne várjon meglepetést!), hogy posztmodern társadalmunk legfontosabb "természeti kincse" nem az arany, a szén, vagy a kőolaj, hanem az információ

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Dupla becsapódásveszély: Deep Impact és Armageddon //

Ha a kréta korszakban bolygónk uralkodó lényeinek lett volna űrprogramja és egy Bruce Willis-jellegű olajfúró velociraptora, talán másképp alakulhatott volna mindez. Ám nekünk, az Emberiségnek, a nagy becsapódást túlélő cickányszerűségek késői utódainak van űrtevékenységünk! Vajon mit kezdhetnénk vele, ha felénk tartana egy földsúroló kisbolygó vagy üstökös?

A teljes cikk ide ...

Hinni akartunk! //

Összeesküvés, földönkívüliek és heti furcsaságok: egy generációs élmény, ami napjainkig meghatározza a misztikus filmekkel és sorozatokkal kapcsolatos elképzeléseinket, valamint megkerülhetetlen támpontot ad a háttérhatalmakról és megmagyarázhatatlan jelenségről alkotott gondolatainknak. Sokaknak a heti szörnyek miatt maradt emlékezetes, valaki pedig csak az átívelő történet miatt kedvelte, és olyanok is akadnak, akik a mai napig nem ...

Az élet utat tör: huszonhét éves a Jurassic Park //

Igen! Sikerült ürügyet találnunk arra, hogy végre dinoszauruszokról beszélgessünk a Parallaxis Podcastben. Ezt figyeljétek: június 11-én, azaz éppen a mai napon pontosan huszonhét éve mutatták be az amerikai mozik a Jurassic Parkot. Azóta sem értjük, hogy a 3-99 éves gyerekeket miért képesek extatikus rajongásra gerjeszteni a földtörténeti középidő szárazföldi gerinces megafaunájának lényei, de ...

Magyar a világűrben: Farkas Bertalan repülésének negyvenedik évfordulója //

Vadonatúj podcastünket a Crew Dragon űrhajó tervezett floridai startja előtt vettük föl, melyet aztán az időjárás viszontagságai miatt alig tizenhat perccel az indítási időpont előtt elhalasztottak szombatra. Az új űreszköz legelső, berepülő útján a két amerikai asztronauta célja az lesz, hogy összekapcsolódjanak a Nemzetközi Űrállomással, kiegészítve a fönt lévő ...

Életünk a megvalósult sci-fi: látnoki tudományos-fantasztikus művek   //

Önvezető autók, fotocellás ajtók, tabletek, űrállomások, okos otthonok, génmanipuláció és "tyumm-tyumm" lézerek – sokáig lehetne sorolni az olyan, ma már hétköznapinak vagy legalábbis megszokottnak tekinthető találmányokat, amelyeket a sci-fi regények vagy filmek évtizedekkel azelőtt bemutattak, mint ahogy a valóságban létrejöttek, a hozzájuk kapcsolódó dilemmákkal, ...

Kutatók manuálja //

Mi van akkor, ha kozmikus méretekről van szó? Hogyan határozták meg ókori elődeink a világegyetemben tapasztalható hatalmas távolságokat, és hogyan határozzák meg a kutatók ma? Ami nem kézzelfogható, arra a tudomány ad választ, ahogy egy távoli csillag vagy bolygó légkörének összetételére, vagy az ásatásokon talált leletek korára. A mentőautók szirénájától a világegyetem tágulásáig a Parallaxis aktuális epizódjában, ...

Környezettudatosság a koronavírus árnyékában   //

A Föld napjának ötletét John McConnell békeaktivista vetette fel egy UNESCO konferencián, majd egy évvel később, 1970. március 21-én, az északi féltekén a tavasz első napján tartották meg az első napot, amit ma 175 országban, köztük 1990 óta  Magyarországon is megrendeznek. 2009-ben az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az esemény egy felhívás a Föld természeti ...

Apollo 13: ötven éve az űrben, huszonöt éve a mozivásznon   //

Ron Howard 1995-ös mozija az űrrepüléses filmek aranyszabványa, zsinórmértéke, alfája és omegája. Tíz űrhajósból és űrfanatikusból tíz biztosan ezt ajánlja. Az a mániákus pontosság és odaadás, amivel az alkotók megközelítették az Apollo-program témáját mindmáig egyedülálló, pedig szerencsére nem szűkölködünk jó kis űrhajózástörténeti ihletésű filmekben mostanság . Az ...

Mesterséges intelligencia és robotok az űrben   //

A Parallaxis podcast és a Sokolébresztő közös kerekasztal-különkiadásában a Sokol "szinte állandó" szakértőjével, Werner Norbert asztrofizikus cimboránkkal beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok hogyan válnak napról napra egyre nélkülözhetetlenebb elemeivé az űrkutatásnak.

A hetvenes években, amikor a Szovjetunió a Holdra juttatta a nyolckerekű ...

Arrival, avagy a nyelvészek érkezése és a jövő emlékei   //

Tudomásunk szerint Denis Villeneuve 2016-os filmje, az Érkezés (Arrival) az egyetlen olyan hollywoodi sci-fi mozi, amely úgy közelíti meg a földönkívüli civilizációkkal történő első kapcsolatfelvétel örökzöld témáját, hogy a "sci"-t, vagyis a kockafaktort nem ilyen-olyan fizikus, matematikus, vagy programozó karakterek hozzák be a cselekménybe, hanem egy nyelvész. Podcastünkben jól ...

A világjárvány hatása a tudományra //

Ebben a random műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött, és sajnos most az apropó a mindennapjainkat beárnyékoló koronavírus-járvány, amelynek a tudományos életre gyakorolt hatásait vitatja meg a különkiadásban a Parallaxis hármasa.

Az adásból kiderül mennyiben befolyásolja a járvány a hazai egyetemi oktatókat, kutatókat, illetve, hogy miért kell ...

Kozmosz: Kapudrog a tudományhoz //

Ezúttal egy különleges webcast kiadással, a Vault 51 Gamer Barból jelentkezik a Parallaxis a National Geographic új tudományos sorozata, a Kozmosz: Lehetséges világok kapcsán. Válts jegyet a Képzelet Űrhajójára, és legyél részese a sorozatról szóló exkluzív beszélgetésnek! A tudományos és fantasztikus élmények házigazdája Csaba, aki mérnök, és Miklós, aki fizikus!

Katasztrófafilmek A-tól Zs-ig: tornádók, földrengések és a New Yorkot kényszeresen büntető filmesek //

Nos, ismét nem bírtunk magunkkal. Bizonyára elevenen él lelkes hallgatóink emlékezetében a 2020-as évek első Parallaxis podcastje (de ha nem, erre tessék), amelyben "kedvenc" világvége-forgatókönyveinken és azok valóságtartalmán elmélkedtünk. Azóta ugyan eltelt negyed év, de maradt még ebben a témakörben muníció, gondoltuk, úgyhogy elhatároztuk, ...

Spanok a Vegáról, Ellie Arroway és a "nem elpocsékolt" Világegyetem //

Közkívánatra, vadonatúj podcastünk fő témája tehát a Contact lett. A kezdeményezést azért is köszönjük Nektek, mert kiderült, hogy főmérnökünk, Csaba minden bizonnyal egy kő alatt éldegélt mindeddig, s ezért korábban nem is látta a filmet! Így lehetőségünk nyílt egy hihetetlen emberkísérletre: megvizsgálhattuk, hogy 2020-ban hogyan működik "első látásra" a Contact. És ...

A Naprendszer tudományos és fantasztikus hangzású zenéi //

Műsorunkban a kedvenc tudományos és fantasztikus kötődésű, illetve hangzású zenéinkkel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül összeállított listánkon egyaránt helyet kap a szó szerint laboratóriumi körülmények között, a Philips kutatóintézetének két munkatársa által létrehozott, de mindenki számára ismert futurisztikus hangzású zene, vagy olyan ikonikus mű, aminek 1902-es magyarországi ...

A Star Trek tudománya a valóságban   //

Január 24-től érkezik hazánkba is a legújabb Star Trek sorozat, melyben Patrick Stewart visszatér a legendás Picard kapitány szerepébe. Az új széria debütálását egy kisebb arculatfrissítéssel ünneplő tudományos és fantasztikus podcastünkben a jeles dátumhoz kapcsolódva beszélgetünk egyebek mellett Picard kapitány nevének eredetéről, a Star Trekben megjelenő tudósokról, és a száz éve született Isaac Asimov ...

A hét végítélet: kedvenc tudományos-fantasztikus apokalipszis-forgatókönyveink //

Mi a közös egy közeli szupernóva-robbanásban, egy földsúroló kisbolygóban, egy mutáns feketehimlő-vírusban, egy kobalttal gondosan körbepakolt hidrogénbombában és Elon Muskban? Hát persze! Mind alkalmasak az Emberiség kiirtására, vagy ahogy nem kis humánsovinizmussal mondani szoktuk, a " világvége " előidézésére. Most, hogy elkezdődtek a húszas évek, arra jutottunk, hogy ...

Meghitt viktoriánus karácsonyi hómogyorózás medveállatkákkal //

Ünnepi podcastünkben egy laza szabad asszociációs ámokfutással örvendeztetjük meg a nagyérdeműt. Kiindulópontunkként a viktoriánus kornak, vagyis a tizenkilencedik század második felének brit karácsonyi hagyományait tettük meg. A műsor második felében nekiesünk kedvenc idei tudományos híreinknek és átismételjük, mit tanultunk 2019-ben a Naprendszer peremének piszkos hómogyorójáról ...

Magyari Béla űrhajós és a kozmosz-allstars: egy barát és gyűjtő elképesztő igaz történetei //

Élt egy magyar űrhajós, akihez bátran odamehettek gyerekek és felnőttek kérdezősködni, ő mindig türelmesen, alaposan, s ha az idő engedte, hosszan válaszolt. Egy olyan ember, akinek inspiráló előadásai elérhető közelségbe hozták az űrhajózást bárki számára, sokunkat terelve ezzel a természettudományos vagy mérnöki pálya felé.

Él Budapesten ...

Özönvíz, tüzes eső, szétnyíló tenger: legrégebbi emlékeink tudományos szemmel //

A "mély történelem" az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet, a ...

A pingvinkakitól a vombatkockákig   //

Idén huszonkilencedik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat a sokszor pusztán viccesnek látszó, de valójában teljes tudományos igényességgel születő, elgondolkodtató kutatásoknak és szabadalmaknak. Az elmúlt években több magyar díjazott is volt, köztük Dr. Gál József, aki csapatával a pingvinek székelési szokásait kutatta, s akivel exkluzív interjút készítettünk, illetve műsorunkban természetesen ...

Elborzasztó kísérletek   //

Halloween alkalmából összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át a levágott fejjel élő kutyákig sorakoznak a borzalmak, és kiderül az is, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén. Figyelem! Tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott!

Csernobil: a valóság és a filmsorozat //

1986. április 26-ának hajnalán, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csernobil városának közelében működő Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben a huszadik század legsötétebb civilizációs félelmei váltak valósággá, amikor a négyes számú reaktor felrobbant. Az HBO és a Sky 2019-es meglepően sikeres sorozata újra ráirányította figyelmünket a három évtizeddel ezelőtti eseményekre, következményeikre és a ...

Tudományos blamák   //

Néha a legnagyobb elméink, legelismertebb tudósaink és gondolkodóink is tesznek olyan előrejelzéseket, amik később hibásnak bizonyulnak: listánkban olyan jóslatokat és megnyilatkozásokat gyűjtöttünk össze, amiket később maga a tudomány cáfolt meg.

A beszélgetés tartalmáról címszavakban:

• Newcomb: a csillagászat és a fizika vége
• Lord Kelvin nem hitt a repülőgépben és a röntgensugárzásban
• Szénből van a Nap
...

Ki van odakint? //

Hol vannak az idegen civilizációk, és vajon hogyan tudnánk velük kommunikálni? A Kapcsolatfelvétel napján tartott Űrszekerek közösségtalálkozón a Parallaxis csapata a távoli világokra utaló nyomokról, az eddigi észleléseinkről, és persze az elkeserítő valószínűségekről értekezik. A beszélgetéshez Miklós és Csaba mellett Szórádi Erika és Holl Nándor is csatlakozott.

A tartalomból címszavakban:

• Kommunikáció ...

Houston, van egy kis gondunk! //

Ezúttal egy olyan mozis toplistával jelentkezünk, amelyet nem filmművészeti nézőpontból, hanem a csapat szubjektív szempontjait figyelembe véve állítottunk össze. Ötös listánkon olyan az űrkutatással, az űrhajózással kapcsolatos produkciók találhatók, amik valós történelmi eseményeken alapulnak, és természetesen a hozzájuk kapcsolódó témákat is megvitatjuk. Lépjetek be velünk a Parallaxisba, és érezzétek magatokat ...

Az év eddigi leglaxisabb hírei //

A rejtélyes kilencedik planétát keresve az eget kémleljük, miközben elszáguldunk egy hóemberbolygó mellett, és eloszlatunk néhány tévhitet az úszó jégtáblák olvadásáról. Állandó fizikus barátunkkal, Vincze Miklóssal a Plútó pályáján túl a Naprendszeren át a sarkvidékig utazunk, és egy szubjektív toplistában vesszük sorra az idei év öt legérdekesebb tudományos aktualitását, és a hozzájuk kapcsolódó ...

Parallaxis a Delta kvadránsban //

A USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból állandó fizikusunk, Vincze Miklós segítségével.

Rövid ...

Voyager: A végtelenbe és tovább! //

A NASA 1977-ben indított Voyager 2 űrszondája novemberben kilépett a helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezők védőbuborékjából. Akkora távolság ez, hogy a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet. A Voyager űrszondák utazásáról szól a ...

Magyar űrstratégia? //

Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lett Magyarországnak, és se szeri, se száma a cinikus kommenteknek ez ügyben. Pedig sok országban van hasonló, vagy ennél komolyabb űrkutatási képviselete, és korábban Magyarországnak is volt olyasforma irodája. De mekkora űripar van most hazánkban? Mi lenne számunkra a legmegfelelőbb űrstratégia? És hogy szükség van-e újabb magyar űrhajósra, kiderül a Parallaxis ...

Ahová még ember nem merészkedett: a Mars   //

Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után közép-európai idő szerint november 26-án 20:54-kor sikeresen landolt a NASA InSight nevű űrszondája a vörös bolygón. A robotgeológus működéséről és kutatásáról, illetve az emberi részvétellel történő Mars-utazásról beszélgetünk Vincze Miklós, fizikus társaságában, aki azt is elárulja, melyek voltak a legelbénázottabb landolási kísérletek a ...

Dinók a Holdon //

Júniusi adásunkban a részecskefizika, a klímakutatás és a földönkívüli élet rejtelmeibe nyerünk betekintést, ennek érdekében pedig visszatérő fizikusunkat, Dr. Vincze Miklóst ostromoljuk a kérdéseinkkel. A szomszédos bolygók figyelése olyan tanulságokkal szolgálhat az emberiségnek, amik az idegen élet keresésénél, és a klímamodellek alkalmazásánál is hasznosulhatnak.

A tartalomból:

• Június 30-án Parallaxis LIVE-ot tartunk ...

Humoristák a Star Wars-ról, valamint a jövő nyomában //

Májusi adásunkban Kovács András Péter és Aradi Tibor humoristákat faggatjuk a Star Wars-hoz fűződő viszonyukról, valamint Kömlődi Ferenc író és jövőkutató kalauzol el minket a technológia trendek fejlődési irányai között.

A tartalomból:

• Május 31-én, csütörtökön délután hat órától Űrszekerek első közösségtalálkozó lesz a budapesti Vault 51 Gamer Barban. A ...

A csillagkapuk fizikája, avagy a féreglyukon át //

Áprilisi műsorunkban a Parallaxis visszatérő fizikusával vizsgáljuk a Csillagkapu sorozatok tudományos hátterét; egyebek mellett beszélgetünk fekete lyukakról és Einstein–Rosen‑hídról, illetve archív interjúrészletet mutatunk a szériában Jack O’Neillt és Daniel Jacksont eredetileg szinkronizáló Szervét Tiborral és Czvetkó Sándorral készült beszélgetésekből.

A tartalomból:

• Adásunkat a ...

Egészséges jövő, szinkron-svungi és wubba lubba dub-dub //

Márciusi műsorunk első felében a világ egyik legőrültebb animációs sci-fi sorozatával, a Rick és Morty-val foglalkozunk. Vendégünk Morty magyar hangja, Baráth István, és egy korább interjúból kiderül, mit gondol karakteréről Háda János. Az adás második felében pedig az orvostudomány rövid és hosszútávú kilátásai mellett a sci-fikben vázolt orvosi jövőképek megjelenéséről is ...

Az Orville, és a fénynél gyorsabb utazási módok fizikája //

Első adásunk készítése során betekintést nyerhettünk Seth MacFarlane nagy sikerű scifi komédiájának, a The Orville-nek a szinkronmunkálataiba, és a Kelly hangjaként megszólaló Bogdányi Titanilla, és a Mercer kapitányt alakító Csőre Gábor is megosztotta velünk a sorozattal kapcsolatos benyomásait. A műsor második felében Dr. Vincze Miklós, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának ...